A kakaóitaltól a gluténmentes és bio csokiig, avagy a csokoládé története

Imádja gyerek és felnőtt. Van belőle kerek, szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű és még hosszan tudná sorolni Gombóc Artúr. Egykor fizetőeszköz volt, később luxus cikk, ma már mindenki számára elérhető. Sőt már gluténmentes, cukormentes, tejmentes, bio vagy organikus csokoládé is megtalálható az üzletek polcain – nálunk is. De hogy a több ezer évvel ezelőtt készített első kakaóital óta milyen rögös utat járt be, hogy mai formáját és ízét elérje, azt most elmeséljük.

Edények kakaóital készítéséhez

Egyes források szerint az időszámításunk előtti harmadik században élő majáknak köszönhetjük a csokoládét. Mások szerint a i.e. 2000-ben a hondurasi Ulúa völgyében találtak egy olyan falut, ahol találtak olyan edényeket, amiket kakaóital készítéséhez és fogyasztásához használtak.

 

Sírokban ajándék, mindennapokban fizetőeszköz

A kakaó a maják kultúrájában is jelentős szerepet játszott. Tudósok terrakotta tárolóedényeket találtak a sírokban, amelyekben sötétbarna port találtak: a kakaót ajándékként ajánlották fel az elhunytnak. Emellett fizetőeszközként is használták. Ezt az bizonyítja, hogy a „cacau” ige eredetileg azt jelentette, hogy „venni attól, aki gyalogol vagy földet művel”.

 

A keserűvíz

Később, 1300 körül az aztékok kakaóbabból, vagy ahogy ők nevezték, „cacahuatl”-ból készítettek „xocolatl” nevű italt, azaz keserűvizet. A pörkölt, héjától megtisztított kakaóbabot megőrölték, tésztává gyúrták, majd habosra keverték vízzel. Fahéjjal, szegfűszeggel, vaníliával ízesítették. Ezt az italt 1519-ben a spanyol Cortez fedezte fel és vitte magával Európába.

 

Gyógyszerként, patikából

A csokoládé 1615-ben érkezett Franciaországba, méghozzá III. Fülöp spanyol király leánya, Ausztriai Anna hozományaként. Eleinte egyébként gyógyszerként kezelték: a patikusok frissítő, erősítő szerként ajánlották. Sőt gyakran a gyógyszereiket a csokoládé receptjéhez adagolták. Ráadásul azt is tapasztalták, hogy a szellemi teljesítőképességre és a depresszióra is pozitív hatással van.

 

Istenek eledele

A csokoládé könnyen és gyorsan a luxus egyik szimbólumává vált. XIV. Lajos udvarában már társasági italként és reggelire is fogyasztották. Madam de Pompadour és Madame du Barry ugyanakkor a vágyfokozó hatása miatt kedvelték. A minden nőbe „szerelmes” Casanova egyenesen a szerelem elixírjének nevezte a forró csokoládét.
Emellett királyok, államfők, írók, filozófusok és hadvezérek – többek között Napóleon is – előszeretettel fogyasztották. Ezek után nem csoda, hogy 1737-ben Linné-től megkapta latin elnevezését is: „cacao theobroma”, azaz az istenek eledele.

 

Az első csokigyár

A XVIII. század végéig italként fogyasztották: vízzel, tejjel, esetleg borral készítve. A csokoládéval való „foglalkozást” a gyógyszerészek után végül a csokoládékészítők vették át. Az első csokigyárat 1728-ban a bristoli Fry cég alapította. A bonbon is nagyjából ebben az időszakban „keletkezett”: Plessis Praslin francia herceg szakács-cukrásza mártott mandulát csokoládéba és kínálta fel a regensburgi birodalmi gyűlés résztvevőinek.

 

Tejporból tejcsoki

A szilárd formájú csokoládéra a XIX. századig kellett várni. Mivel eleinte hengeres volt a formája, az ördög szarvának „becézték”. Gyártásának hatalmas lendületet adott a holland vegyész, Conraad van Houten, aki 1828-ban kakaóvajat készített. A csoki receptjét – kakaómassza, kakaóvaj, cukor, fűszerek és ízesítők – végül egy svájci páros, Henri Nestlé és Daniel Peter tuningolta fel azzal, hogy tejport adott hozzá. Így megszületett a mai tejcsokoládé. A krémességéért Rodolphe Lindt tehető felelőssé: négy évvel később ő vezette be a konsírozás (nemesítő eljárás, amelynek során a megolvasztott, eredetileg darabos csokoládé masszából az állandó gyúrás-keverésnek köszönhetően folyékony, sima csoki lesz) műveletét.

 

A napi étkezés része

Végül, ahogy egyre több országban, egyre több csokoládégyár „nőtt ki a földből”, a csoki lassan már mindenki számára elérhetővé vált. Megjelentek az üreges figurák, a szeletek, a különböző formájú és méretű desszertek, stb. Fogyasztása beépült a napi étkezési szokásokba: amellett, hogy finom, jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek, csökkenti a koleszterinszintet, fokozza a jó közérzetet. Antioxidáns és gyulladásgátló hatása is ismert.

 

Biocsokoládék

Azonban korunk népbetegsége, az (étel)allergiák miatt és azért, mert egyre többen táplálkoznak egészségesen, illetve figyelnek oda az alakjukra igény keletkezett a különböző mentes csokoládékra. Megjelentek a gluténmentes, a cukormentes, a tejmentes, a bio, a kóser és a 100%-ban növényi csokoládék, amelyeket sok fogyasztó üdvözölt.

 

A legkiválóbb gyártóktól a legjobb minőségű gluténmentes tábla és szelet csokoládékat megtalálhatja a Sütiház polcain is.
Sőt mennyei tortákat is készítünk belőlük! Ha kíváncsi a gluténmentes csokoládés tortáinkra, kattintson IDE.

Ráadásul ezek mellett isteni forró csokival dobhatja fel a borongós-esős, hűvösebb napokat. A Palma isteni italait a következő ízekben tesztelheti: étcsokoládé, tejcsokoládé, cukormentes étcsokoládé, mogyoró, narancsos fahéj, málna, banán, sós karamell és chilis fahéj.

Szeretettel várjuk!