Az első „gabonamasszától” a gluténmentes reform változatig: a kenyér története

Az emberiség létezése óta fogyasztunk kenyeret. Jobban mondva, már korábban is, ugyanis az előember is evett már olyasmit, amit némi túlzással, de nevezhetünk kenyérnek: a gabonamagvakat tűzben megpörkölte, összezúzta, ez (véletlen) vízzel keveredhetett, majd a massza a forró kövön felejtve kisült. Ez a tápláló, jóízű és finom lepényke pedig erőt adott a vadászathoz, ami arra késztette őseinket, hogy rendszeresen elkészítsék és fogyasszák. Na, de hogyan jutottunk el végül napjaink különböző és finomabbnál finomabb mentes reform kenyeréig? És milyen a Sütiházunkban készülő gluténmentes, paleo kenyér? Mindjárt kiderül…


Égi jel

Az már biztos, hogy a nyers magok rágcsálásától véletlen folytán jutottak el őseink a kenyérig. Ráadásul azt, hogy a „kása” végül megsült és kenyérré „változott”, akkoriban az égiek közbenjárásának tekintették. Sőt a tűz helyét is tisztelet övezte. A kenyér magasztalása a mai napig fennmaradt, hiszen a keresztények számára ez jelképezi a Megváltó testét.

Az első kelesztett tészta

Különböző források szerint az első pékek Egyiptomban élhettek, ide teszik az első kelesztett tészta elkészítését is. Ők jöttek rá arra, hogy ha kicsit pihentetik a tésztát, lágyabb, illatosabb lesz: az agyagedényekben tárolt massza megduzzadt, buborékok képződtek benne, ami pedig kisült belőle az egy finomabb, könnyebb kenyérke. Ráadásul a források szerint több mint 20 féle, formájában és összetételében különböző változatát készítették. Még Hammurapi is említést tesz törvénykönyvében az erjesztett kenyérről, i. e. 1800 körül.

 

Kenyeret és cirkuszt!

Európában a rómaiak már választhattak a fehér és a barna kenyér között. Érdekes, hogy a gazdagok kizárólag az előbbit fogyasztották. Ráadásul nem gyakran osztottak a szegényeknek is, hogy megelőzzék a felkeléseket. Cirkuszi játékokon kenyeret vagy gabonafélét adtak, így jól is laktak és ki is kapcsolódtak egyúttal. Innen ered a mondás is: „Panem et circenses!”, azaz kenyeret és cirkuszt a népnek.

 

Kenyerek a világ minden táján

Eleinte a tengerek mellett lakó népek sós vízzel készítették kenyérkéjüket, így az még ízletesebb lett. Kisütése eleinte kövön, majd később cserépedényben történt.
A Földközi-tenger keleti partvidékéről terjedt el a kovászos kenyér. Emellett sok helyen a keletlen tésztájú kenyér terjedt el: Indiában csaptit vagy csapátit, a török-arab területen pitát, a Szentföldön maceszt esznek a helyiek.

 

Kenyérben is jók vagyunk

Már a Kárpát-medencében, jóval az érkezésünk előtt élő népek is ismerték a gabonatermesztést. Az itteni talaj és éghajlat jó minőségű gabonát adott, búzájának sikértartalma igen magas, tápértéke is kiváló volt. Az itt készülő kenyér híre így messzire elterjedt.

 

Otthon sütni

A kenyér igazán a XIV. században kezdte térhódítását szélesebb körben Magyarországon. Előtte ugyanis csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak. Hamarosan megjelentek más péksütemények is, úgymint kiflik, zsemlék, perecek. A gazdagoknak továbbra is volt saját pékmestere, míg a szegények vagy tőlük kapták a kenyeret vagy maguk sütötték.
Az otthon sütött kenyeret a ház asszonyai és a család kisleányai kavarták, gyúrták, formázták. Az a lány, aki finom kenyeret tudott sütni, kapósabb volt a legények között is.

 

Különféle reform és alakbarát változatok

A XIX. században robbanásszerű fejlődés volt megfigyelhető a hazai élelmiszergép-iparban, a malomiparban és a lisztgyártásban. Végül a XX. század magával hozta a kenyér tömeges termelését és a fogyasztását. A következő évtizedek azonban némiképp alakítottak ezen: az ételallergiások vagy alakjukra odafigyelők már a reform- és csökkentett szénhidráttartalmú kenyereket részesítik előnyben. Így a rómaiak kenyérfogyasztási szokása megdőlt: ma már a tehetősebbek fogyasztják a barna, illetve a teljes kiőrlésű és alternatív változatokat.

Sütiházunk verziója

Ilyen alternatív verzió a Sütiházunkban készülő, akár 3 hétig eltartható finom, garantáltan gluténmentes, paleo, adalékmentes diós vagy szezámos kenyér is, amelynek tárolása hűtőben javasolt.
A mi kenyerünk összetétele a következő: tojás, szezámliszt, kókuszzsír, citromlé, útifűmaghéj, szezámmag/dió, lenmagliszt, só, szódabikarbóna.

 

Frissen vagy pirítva, felvágottal vagy „csak” vajjal

Mivel önmagában is nagyon finom, ezért közel sem kell annyi feltét rá, mint a hagyományos kenyérre. Ráadásul tápláló alkotóelemei miatt sokkal laktatóbb is. Fogyaszthatjuk vajjal, margarinnal, zöldségekkel, zöldségkrémmel, felvágottal.
Pirítva különösen mennyei. Arról nem is beszélve, hogy friss kenyérillat tölti be a lakást. Sőt ha vékonyan szeleteljük, pirítjuk és fűszerezzük chilivel, fokhagymával vagy olasz fűszerekkel, ízletes ropogtatnivaló lesz belőle.

 

20% kedvezménnyel!

A jelenlegi rendkívüli veszélyhelyzetre való tekintettel mi is szeretnénk csatlakozni azokhoz, akik nem nyerészkedni, hanem inkább segíteni szeretnének, így az GLUTÉNMENTES, PALEO KENYERÜNK ÁRÁT MOST 20%-KAL CSÖKKENTETTÜK. ÍGY 1.790 FT HELYETT 1.500 FT-ÉRT RENDELHETI HÁZHOZ, érintésmentesen!

 

Jó étvágyat kívánunk hozzá!