MEGNYITOTTUNK! Új címünk: 1105 Gitár utca 4 
NYITVATARTÁS: mindennap 10-18

Húsvét ünnepe és jelképei

A keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepe a húsvét. Mozgóünnep, amely a Hold állásától függően március 22. és április 25. közé esik, és amelyet a 325-ös niceai zsinat jelölt ki egészen pontosan a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra. Így ünnepeljük ezúttal április 4-én, Jézus Krisztus feltámadását.

Ezeket csak azért írtuk le, mert egy húsvétról szóló blogcikkből nem maradhat ki, bár mindenki tudja. De azt ugyanakkor már kevesen, hogy melyik húsvéti jelkép pontosan mit is szimbolizál. Nézzük csak!

Isten báránya

Ezzel a jelképpel legkorábban a Bibliában, a Kivonulás könyvében találkozunk. Az ószövetségi történet szerint ugyanis Jahve, röviddel az Egyiptomból való kivonulás előtt, megparancsolta Mózesnek, hogy Izrael népének minden családja áldozzon fel egy bárányt és vérével kenje be az ajtófélfát. Így védték meg az újszülötteket Isten haragjától.

A keresztény hagyomány Krisztust „Isten bárányának” hívja, utalva ezzel Keresztelő Szent Jánosra: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit.” Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált és váltotta meg az emberiséget bűneitől.

Az ünnepnek egykor központi étele volt a húsvéti bárány. Hazánkban azonban ma már kevesen fogyasztanak bárányhúst húsvétvasárnap, sonkát viszont annál inkább. Ez az állat emellett még azért is jelkép, mert a bárányok tavasszal születnek.

Tyúk és naposcsibe

A feltett kérdésre – mi volt előbb a tyúk vagy a tojás –, ebben az esetben egyértelmű választ adhatunk: a tojás. Az ebből kikelő aprócska szárnyasok a megújuló élet jelképeként terjedtek el, melyet a modern húsvét a természeti vallásokban fellelhető tavasz-ünnepektől örökölt.

Barka és tojásfa

A rügyező barka, mezei virágokból készített csokor a természet felfrissülését, a tavasz eljövetelét jelképezi. Magyarország éghajlati viszonyai miatt a fűzfabarka helyettesíti a pálmaágat, amelyet lengetve üdvözölték egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek állít emléket a virágvasárnapi barkaszentelés.

A templomban felszentelt barkát gondosan őrizték otthonukban, ugyanis különleges erőt tulajdonítottak neki: torokfájás vagy gyomorégés ellen egy szem lenyelését javasolták, illetve a mestergerendára kifüggesztett vagy vihar esetén tűzbedobott barkaág a bajtól és villámcsapástól védte a házat.

Napjainkban a barka közkedvelt otthondísszé vált. Sokan aggatnak rá kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokat. Ez a szokás főleg Németországban honos, de egyre jobban terjed hazánkban is. A német bevándorlók okolhatók az Amerikai Egyesült Államokban közkedvelt Egg-tree-ért is. Az amerikai tojásfa teljesen olyan, mintha egy igazi fa volna, amely tojásokat terem.

Tojás-kultusz

A tojás a legrégebbi húsvéti eledelek egyike, mely az életet és az újjászületést jelképezi.

A tojás-kultusz eredete bizonyos források szerint az ősi Babilonban keresendő. A babiloniak ugyanis szent szimbólumnak tekintették a tojást, mivel egyszer egy hatalmas példány pottyant le az égből az Eufrátesz folyóba. A legenda szerint később halak görgették a partra, majd egy galamb ült rá, hogy kiköltse. Ekkor bújt ki a tojásból Astarte istennő, hogy Babilon lakóit védelme alá vegye.

A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint a világ egy tojásból keletkezett. A tojás alsó héjából a föld, felsőből pedig az ég lett. A tojássárgájának felső része vált Nappá, míg a fehérjéből a Hold született meg.

A katolikus hit a tojásból kibújó új életet Krisztus sírjából való feltámadásához hasonlítják.

Húsvéti tojások

Régészek már a honfoglalás előtti avar sírokban találtak karcolt díszítésű tojásokat. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a közelmúltig éltek ezzel a szokással. Tojásfestéssel kapcsolatos írásos emlékek legkorábban a XIII. századból maradtak fenn. A húsvéti tojásokról azonban legkorábban 1615-ből maradtak feljegyzések, egész pontosan Strasbourgból. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt húsvéti tojásadás kötelezettsége is.

A tojásfestés

A tojásfestés népszokása elsősorban Kelet-Közép- és Kelet-Európában maradt fenn. Magyarországon a tojás megfestésének módja és mintája tájegységenként különböző. A tojásokat sokáig az élet színére, pirosra festették. Ennek a színnek egyes vélemények védőerőt tulajdonítottak, míg mások Krisztus vérét látták benne.

Piros színre főként Nyugat-Európában pingálták a tojásokat, míg a kelet-európaiak az arany festéket részesítették előnyben. A többszínű tojások elterjedése a XVII. századra tehető.

Manapság a tojásfestés szinte reneszánszát éli, a népi iparművészek ilyenkor értékesítik mesterien, hagyományos mintákkal díszített, hímzett műveiket. Divattá vált, hogy a különféle technikákat az érdeklődők különféle tanfolyamokon, művelődési házakban vagy iskolákban sajátítják el az emberek.

Amikor semmi nem marad szárazon

Húsvéthétfőn locsolkodás, a lányok megöntözése a szokás. Ezt a napot valamikor vízbevető, vízbehagyó hétfőnek is nevezték, mellyel a locsolás módjára kívántak utalni. Ennek a népszokásnak az eredete részint a keresztelésre, részint arra a legendára vezethető vissza, mely szerint a zsidók locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadásáról hírt vivő jeruzsálemi asszonyokat. A locsolás tehát egyfajta megtisztuló rítus.

A lányok az öntözésért cserébe hímes tojást adtak, mely jelen esetben a termékenységet szimbolizálja. Persze húsvétkor nemcsak tojást szokás adni, hanem csibét és nyuszit is, melyek már az újévben születtek, így az újjászületést szimbolizálják.

Ne feledd! 2021. április 12-én 10 órakor MEGNYITJUK a Zelenák Sütiház kapuit! Várunk szeretettel Téged is, 4+1 gluténmentes sütemény AKCIÓVAL! Címünk: X. kerület, Gitár utca 4.

Kosár