Egyedül maradt. Újra. Ismerte már ezt az érzést. Szomorkásan ment ki a konyhába, hogy főzzön egy teát magának. Hosszasan szöszmötölt a gázzal és a kannával, komótosan választotta ki a megfelelő teafüvet és lassan, ráérősen kortyolgatta a forró italt. Ráért. Nem kellett már sietnie, ugrania, újra nem hívta senki, hogy jöjjön, segítsen.